Ki miért tanul angolul? Érettségizni kell belőle, kell a diplomához, szülői elvárás, satöbbi. Ezek lehetnek elég erőteljes mozgatórugók, na de mi van akkor, ha valakinek ennél cselesebb a személyisége és képes kihátrálni avagy elkerülni egy ilyen típusú motivációt?

Lássuk be józan ésszel, hogy az angol nyelvtudás igencsak praktikus. Ha ezt elismerjük, akkor pedig találjuk meg, hogy mivel lendíthetjük előre magunkat az angol nyelv magas szintű elsajátítása során.

Először is kapjuk elő a kíváncsiságunkat és rugalmasságunkat a fegyverarzenálból! Komolyan! Aki nem nyitott az újra, a másra, annak bármivel foglalkoznia egy kihívás. Az angol nyelv más mint a magyar. Ez azt hiszem nyilvánvaló. Ezért egy angolul beszélő-gondolkodó másképp tekint a világra. Más szavakat használ, más íz- és kép-világgal. Másképp fűzi a gondolatokat és másképp játszik a szavakkal. Fogjuk fel játékként és érdekességként az angol nyelvtanulást. Vagy játszunk profi kémet. Szimatoljuk ki miben és hogyan más angolul látni, érezni!

Esetleg egyéb ötletek, amik előre hajtanak? Írjatok!